2014. november 2., vasárnap

A sárkány farka hozzánk is elér?(dragon's tail in reach?)

A sárkány farka hozzánk is
elér?(cseppet unalmas gazdaságos)

Kína és az Eu kapcsolata, mind gazdaságilag és kulturálisan is prosperálónak mondható, bár talán ez Magyarországon nem annyira jól észlelhető. A még ma is élő sztereotípiáktól eltekintve, Kína legmeghatározóbb kereskedelmi és kétirányú partnere még mindig (az 1985-ös kereskedelmi és együtt működési egyezmény óta) Európa, persze főként a nagy tőkével rendelkező országok. Annál is inkább erősödik ez, mivel a kínai belpolitika is maximálisan a példaszerinti demokratikus berendezkedés felé hajlik az 1977-78-as politikai nyitás óta, és gazdaságában a világ második legerősebb országává nőtte ki magát a korábbi kétségek is elenyészni látszanak, gondolva itt az esetleges diszkriminációra a külföldi érdekeltségű cégekkel szemben Kínában, vagy az állami túlzott befolyása. Most 2014. október elején zajlott az V. Eu-Kínai Párbeszéd, Bukarestben.
A történelmünk ugyan különbözik, de az eltérő kezdet nem jelenti hogy, külön úton is kell elérnünk a sikert. Lám évekkel ezelőtt némi lenézéssel figyeltük Kínát és manapság Sun Cu vagy Zhuge Liang had és államvezetési stratégiáit tanítjuk az álláskeresőknek. Nyílván a kulturális sajátosságok rövidtávon gátat vetnek mikro szintű együttműködésen, nyílván ez egy minimális dekadenciából fakad. Viszont a kínai lakosság véleménye az Eu polgárairól jóval kedvezőbb, a következő 2011. évi szociológiai kutatás[1] szerint: „Az EU szerepe a világban”: béke fenntartása a világon(80% pozitív), a terrorizmus elleni küzdelem(76%+), szegénység elleni küzdelem(75%+) és 86%+ szerint az EU sikeresen tartja fent a világgazdaság működését. Ez összességében is egy jelentős eredmény, pláne egy ilyen dinamikusan fejlődő ország lakosaitól.
Liverpooli kínai negyed


A legnyilvánvalóbb pont ahol a két Kína és az Eu találkozhat az persze a termelő gazdaság, és a turizmus. Elég közismert tény ,hogy Kínai milyen hatalmas nyersanyag tartalékokkal rendelkezik(Mandzsúria vagy Shantung pl.), persze ezt kiegyenlíti a kis mezőgazdaságra alkalmas terület az országban, így mégis fogyasztási cikkek behozatalára szorul. Egyébként az átlagos embert nem a gazdasági mutatók érdeklik. Ugyan is a bipoláris viszony nem csak a kereskedelemben, hanem a turizmusban is fennáll. Ha a számoktól várjuk a választ, akkor a 2013-as évben 97 millió kínai turista utazott külföldre ebből kb. 50% nyaralási szándékból, és nagyjából 15-20 millió érkezett Európába, elsőszámú célpontként a fővárosok szerepelnek(itt azért meg jegyezni hogy, amerikai mintájú Chinatown-ok Európában is szép számmal akadnak pl. Portugáliában-még Makaóból érkeztek ide, Spanyolország-Lisszabon 150ezer lakosa,Anglia-Birningham,Liverpool,Manchester,Hollandia-Amszterdamban a legnagyobb buddhista templom egész Nyugat-Európában). 
Kőrösi Csoma Sándor a magyar boddhiszatva 

A kínai turisták az elmúlt évben 129millió dollárt költöttek külföldi utazásaik, aminek ha még csak töredékét vesszük így is jelentős az Eu országok szolgáltatásaiból való bevételében(a magyar utazók több mint 50% tervezi ,hogy ellátogat Kínába) . A még mindig lassú világgazdaságtól függetlenül, Kínába érkező turistáinak száma továbbra is 120millió ember/év számolhatunk ebből 27millió külföldi és leginkább Beijing vagy Shanghai csábító számukra.
Történelmi szempontból, Kína mindig is kisebbség adó ország volt, századokon át, főleg munkások indultak el az Egyesült Államokba és Európába hogy, új életet és munkát találjanak. Viszont a helyzet kezd kiegyensúlyozottabbá válni. Egyre több bevándorló érkezik, ugyan a legtöbben csak néhány évet töltenek az országban főként az olcsóbb megélhetés reményében. A tartós letelepedést a gyermek és házassági törvények is befolyásolják, az elmúlt években nőt a bevándorló férfiak és kínai lakosok házasságának száma. A nagyobb csoportosulásokat, Sanghajban, Peking és közigazgatásában,Guandogban,Jiangsuban,Yunnanban,Santungban,Lianoning tartományban találjuk.      A magyar kisebbséget is megtaláljuk itt, öt városban élnek nagyszámban: Peking, Shanghai, Kanton, Shenzhen és Hong Kong, ezek saját levelező listával is rendelkeznek. Én ettől függetlenül, meg vagyok győződve hogy, nem a gazdasági hanem a kulturális kapcsolat a legfontosabb, Magyarország meg élen jár ezen a téren, minden bölcsészkarral rendelkező egyetem oktatja a kínai nyelvet. Viszont a Kína nagy nemzeti vívmánya, a kung fu is ugyan így terjed kis hazánkban, különösképpen a letisztult wing tsun verziók,vagy a Yin Wu Tang egyesületre és remek oroszlántáncukra()talán néhány év és a Chin Woo(Jing Wu) Harcművészeti -federáció is megnyitja egyik intézményét Budapesten.



[1] http://www.nottingham.ac.uk/cpi/documents/funded-projects/fp7-chinese-viewsof-eu-welzel-graf.pdf

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése